Regős Éva®

Regős Éva – gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, sport szakpszichológus,
coach, tréner és szervezetfejlesztő

← Vissza a bloghoz Fiatal röplabdázó lány nyugodt figyelemmel nézi a labdát

A koncentráció szerepe a sportteljesítményben

A koncentráció az egyik legfontosabb mentális készség a sportban, hiszen jelentős hatással van a teljesítményre, a döntéshozatalra és a versenyhelyzetek kezelésére. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy fizikailag kiváló állapotban vagyunk, mégsem sikerül ugyanazt a teljesítményt nyújtani a versenyen, mint az edzéseken. Ennek hátterében sok esetben a figyelem és a koncentráció nehézségei állnak.

Bár vannak egyéni különbségek abban, hogy ki mennyire tud összpontosítani, a koncentráció fejleszthető képesség. A sportolónak meg kell tanulnia, hogyan irányítsa és kontrollálja a figyelmét az adott helyzet követelményeinek megfelelően. Másfajta koncentrációra van szükség például egy büntetőrúgás, egy rajt előtti pillanat vagy egy csapatjáték közbeni döntés során.

A figyelmet számos tényező megzavarhatja. A zavaró ingerek érkezhetnek kívülről, például a közönség felől, fakadhatnak az időjárási körülményekből, az ellenfél viselkedéséből vagy más környezeti tényezőkből. Ugyanakkor a figyelmi problémák forrása sokszor belül keresendő: negatív gondolatok, félelmek, aggodalmak, önbizalomhiány vagy a hibázástól való félelem egyaránt ronthatják az összpontosítást.

A sportpszichológiában a figyelem működését, irányának és terjedelmének kombinációjával tudjuk leírni. A figyelem iránya szerint lehet külső vagy belső, terjedelme szerint szűk, vagy széles körű. Külső figyelem esetén a sportoló a környezetére összpontosít: az ellenfél mozgására, a labdára, a társak helyezkedésére vagy más külső ingerekre. Belső figyelemről akkor beszélünk, amikor a sportoló a saját gondolataira, érzelmeire, testi jelzéseire vagy mozdulataira figyel.

Szűk körű figyelem esetén egy vagy néhány inger áll a figyelem középpontjában, például egy célpontra vagy egy konkrét mozdulatra összpontosítunk. Tág figyelemnél ezzel szemben egyszerre több információt kell észlelnünk és feldolgoznunk, például egy csapatjáték során, amikor a játékosnak a társak, az ellenfelek és a játékhelyzet egészét is figyelemmel kell kísérnie.

A sikeres sportolók egyik fontos képessége, hogy rugalmasan tudnak váltani a különböző figyelmi fókuszok között. Felismerik, hogy az adott helyzet milyen koncentrációt igényel, és képesek tudatosan irányítani figyelmüket. Ez a készség azonban nem veleszületett adottság, hanem folyamatos gyakorlással fejleszthető.

A koncentráció fejlesztése több szinten történhet. Fontos, hogy a sportoló olyan feladatokat végezzen, amelyek célzottan fejlesztik a különböző figyelmi irányokat és terjedelmeket: a külső és belső fókuszt, valamint a szűk és tág figyelmet. Az edzések során érdemes szimulációs helyzeteket teremteni, amelyek a verseny körülményeit idézik, hiszen így a sportoló megtanulhatja kezelni a zavaró tényezőket és a nyomáshelyzeteket.

A koncentráció fenntartását segíthetik a jól kialakított rutinok és versenytervek is. A verseny előtti és alatti megszokott cselekvéssorok biztonságot adnak, csökkentik a bizonytalanságot, és segítenek a figyelmet a jelen pillanatra irányítani. A hibák elemzése és javítása szintén fontos része a fejlődésnek, azonban lényeges, hogy a sportoló kerülje a túlzott önkritikát és a bíráló gondolatokat, hiszen ezek könnyen elvonhatják a figyelmet a következő feladatról.

A mentális felkészülés részeként a kulcsszavak használata, a mentális tréning és a pontos célok kitűzése is hozzájárulhat a koncentráció javításához. Egy-egy rövid, személyes jelentéssel bíró szó vagy mondat segíthet visszaterelni a figyelmet a lényeges ingerekre. Emellett számos játékos és sportágspecifikus gyakorlat létezik, amelyek fejlesztik a figyelem rugalmasságát, gyorsaságát és stabilitását.

A koncentráció tehát nem azt jelenti, hogy a sportoló soha nem veszíti el a fókuszát. Sokkal inkább arról van szó, hogy felismeri, ha elkalandozott a figyelme, és képes tudatosan visszairányítani a fontos és befolyásolható tényezőkre. Ez a képesség hosszú távon nemcsak a sportteljesítményt, hanem a magabiztosságot és a mentális jóllétet is erősíti.